Van aki a blogon kommentben fejti ki a véleményét, de még többen írják meg wiwen vagy e-mailben. Sok pozitív visszajelzést is kapok szerencsére, de ezek inkább rövidek és különösebben tanulni nem lehet belőlük, persze azért nagyon szeretem őket:) Viszont van néhány olyan levél, ami elgondolkoztat. Ebből közlök egyelőre kettőt, később talán jön még.
Alapvetően az ötlet jó, azonban kifelejted azokat a csupaszív srácokat, akiket nem áldott meg az élet olyan környezettel, ahol a megfelelő(?) szókincset fel tudják venni az ismerkedéshez/randizáshoz.Az osztályozások csak arra valók, hogy az élelmesebbje felszedjen pár mondatot, amivel el tud indulni... de a vége úgyis kiábrándító lesz... ráadásul a most 5-ös, hamarosan elcsépeltté válikNem ismerem a mostani állapotokat - hiszen 7 éve nős vagyok, a hülyébbik monogám fajtából - de csak nem lehet annyira elkeserítő a helyzete egy tizenéves lánynak, hogy tippeket kell adni a fiúknak randizásból... sajnálnám...További sok sikert és szerencsétÜdv.*******U.i.: Ha 10 évvel fiatalabb lennék már a Kaposvárra tartó vonaton ülnék egy csokor rózsával, de így ez az ismeretség elmarad
És mégegy:
Beleolvastam a blogodba. Megmondom őszíntén jókat röhögtem, de mégis egy kicsit elszomorító és groteszk ez az egész. Oké, hogy vannak ilyenek, de kicsit úgy tűnik, hogy provokálod a szituációkat és élvezed, hogy leszólhatod őket. Ez nem beszólás, csak vélemény. Lehet, hogyha mondjuk kevésbé kihívó képet tolnál ki, jobban kerülnének az ismeretlen barmok. (Őket már úgyis jól ismered és nem hinném, hogy azért írnak neked, mert jófejnek, vagy okosnak, vagy miegyébnek tartanak, hanem mert megnézik a fotókat) Amivel beetetsz, olyan halat akasztasz meg. Persze csak egy tipp, nem vagyok senki, hogy beleszóljak és nem tudhatom, hogy vágysz e változásra...
